Ki vagyok én?
Gyerekkorban minden szép és jó volt,
helyettem apám és anyám kortyolt.
Teltek az évek és kamasz lettem,
tanulás mellett pajkos lettem.
Költözés és új környezet
megszokni ezt nem lehetett.
Megfelelni a szülőknek nem igazán ment
helyette az életem a film lett.
Jött a kirepülés, kezdődött a középsuli
haverok által jött a buli.
A tanulás másodlagos volt
a figyelmem a csajokra hult.
Megvolt ennek eredménye
műveltségem megsínylette.
Vita és veszekedés minden napos
a fejemre jó sok koppintást kapok.
Katona évek alatt önmagam ura lettem
cselekedeteimet nem jó irányba terelgettem.
Leszerelés után jöttek a dolgos napok
munkahelyi megfelelés minden napon.
Költözés a bátyámmal közös lakásba
önálló élet egy új világba.
Hétvégi iszogatás minden héten
jól érzem magam minden téren.
Érzéseim a levesben
vodka meg a kezemben.
Jön a függőség elveszi az eszem
pohár és gépezés lesz a mindenem.
Jön a mélypont mihez kezdjek
felcsillan a fény, hogy mindent újrakezdjek.
Úgy munka, új környezet
egy ideig minden jól megy.
Jönnek aztán a felhők csőstül
az ital szolgál a legjobb szörpül.
Problémákkal szembesülök minden nap
aztán jön a hadd el hadd.
Az ital lesz a legjobb barátom
munkahelyen meglesz a hiányom.
Feltartott kézzel adom meg magam
remegő kézzel vakarom a hajam.
Mihez kezdjek nem tudom
az alkohol az én bánatom.
Segítségre van szükségem minden téren
a gyógyulásom a legnagyobb tétem.
A vodka lett a legjobb lőre
így jutottam el ide, Szőcre.
Rossz ember azért nem vagyok én
így született meg e költemény.
Köszönet és örök hála az egész stábnak és társaimnak, hogy megmutatták az irányt egy új világ felé.
Zoltán /45/