Ki vagyok én?
Ricsi vagyok függő, aki a kokaint felszippantja egyből!
Ricsi vagyok függő, aki a whiskyt föl vedeli egyből!
Ricsi vagyok függő, egyszerre jöhet mind a kettő!
Agy sejtjeim szöknek szörnyen, ezért jöttem ide Szőcre!
Nagyon tuti ez a hely, tisztul elmém ahogy kell!
Köszönöm a stábnak a jeleket, de lassan most már itt hagyunk titeket!
Ígérem, hogy visszatérek büszke leszek amíg élek!
Ricsi /41/
Ki vagyok én?
Hát, ez nem egy költemény, pedig annak indultam, egy aranyos kis kölök képében, kit úgy általában, imádtak-szerettek a családtagok, barátok. De ezt a képet sikerült tönkre tennem, úgy 40 éves koromra, mert hedonista életem két harmadát az alkohol és a drogok mámora határozta meg. Kezdődött eme korszak zsenge 16 éves tiniként, az első diszkóim, csajaim, vörösboros kóláim bizsergetően kellemes érzése idején, miről eme drága gyermek nem sejtette-sejthette, ez az út merre is vezethet-vezette. Annyira nem sejtette, hogy a tétet és az élvezeteket folyamatosan emelte. Különböző dolgokkal vegyítve megkóstolta a füvet, mitől hisztérikusan nevetett… Két-három napos túráin, az ország számos pontján lévő techno partikon, extasyval és amfetaminnal felpörögve, begőzölt aggyal ropta a táncot!
Ezt követte a kokain szinte minden hétvégén és töménytelen pia, haverok, lányok buja társaságában töltve idejét. Nem nézett sem Istent, sem családot, nem foglalkozott semmivel, csak a mának élt! Nem látta, hogy barátainak benőtt a feje lágya a réges-rég…
Ő csak pusztított a saját önmagát, családját szenvedtetve, mely egy váláshoz vezette. Majdnem elvesztve imádott, felcseperedett nagy kisfiát, de hála isten a fiú szereti apát… Aztán hősünk stratégiát váltott, 40 X után jobb útra vágyott, új életet és még országot is váltott! A porok, tabik, partyk világa már nem érdekelte, csak egy bibi maradt! A fő Sátán: a pia, mitől az istenért se sikerült szabadulnia! Nap mint nap, napi szinten ment a szűrés: az a 6-8 sör, 3-4 felessel rendületlenül, mintha az élethez kellene, akár tüdőjének az oxigén! Na de ez így nem mehet tovább! Elég volt már! Tönkretettem életem s egészségem, majdnem odavesztem! Szerencsére a jóisten rajtam tartotta szemét… Családom megtalálta, talán a legjobb helyet, Szőcöt! Remélem tanításaid, leckéid, pofonjaid egomnak, helyrebillentenek! Mindezt nagyon szépen köszönöm a Lovizer családnak, a stábnak, a felépülő társaimnak, a jó Isten áldja lelketeket!
Pali /48/
