Ki vagyok én?
Magyar vagyok kis hazámban
Hő vágyakat kergető.
Gyermek vagyok félelemben,
Óvó kézért reszkető.
Szép kedvesem életében
Barát vagyok, szeretők.
Szenvedélyem viharában
elvetemült hitszegő.
Évek óta háromszoros
Szülő vagyok, ölelő
oktatói mivoltomban
Esetlenül büntető.
Kárhozottak szemétdombján
Érték vagyok, veszendő
bizalmasom két szemében
Nagy titkokat őriző.
A szeretet konyhájában
Szakács vagyok, éhező
Elrohanó éveimben
Hős álmokat temető.
Poharaim mámorában
Hamis úton lépkedő
Reménytelen Útvesztőben
Aranyfonál-kereső.
Rab vagyok a magányomban
Kitörésre készülő
Reményteljes imáimban
Alázatos, esendő.
Az utolsó pillanatban
Jó döntésre ébredő
Egy a milliók sorában:
Függő vagyok, felépülő.
„A józanság olyan ajándék, amely az idő múlásával egyre nő.”
Hálásan köszönöm mindannyiótoknak!
Vicza /45/
