“Voltam valaha és lettem újra!
A saját agyam vitt pokolra…
Elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy ide vezetett a felsőbb erő hozzátok.
Kedves Eszter Dani és János!
Olyan munkátok van, amiért érdemes élni. Irigyelnélek titeket, ha tudnám, hogy az hasznos, de inkább csak tanulok tőletek. Tanulok és tanulok tovább. Utat mutattatok, amin elindulhatok. Reményt kaptam tőletek. Én, aki azt hittem, hogy reménytelen. Az égiek legyenek veletek és a nap süssön rátok! Nagyon köszönöm, amit velem tettetek!
Kiss Tibi zenész, képzőművész, dalszövegíró
A szőci terápia számomra egy új élet indítómotorja volt.
A beköltözésem előtt éltem meg a mélypontomat. Felismertem, hogy egyedül nem tudom elkezdeni a józanodást, szükségem van segítségre és izolációra.
Ez volt az első terápiám, itt több évtized tagadás után végre elfogadtam, hogy alkoholista vagyok. A tapasztalati segítők támogatása hitelesebb és eredményesebb volt, mint a korábbi próbálkozásaim pszichológusnál és addiktológusnál. Emellett a terápia edukációs foglalkozásai során hasznos információkat kaptam az alkoholizmusról.
A legfontosabb számomra az volt, hogy a segítők támogatásával eljutottam abba a közösségbe, amelynek segítségével élethosszig tarthat a felépülésem.
Saját példám alapján a következők miatt alapján ajánlom a terápiát: taníthatóvá váltam, rengeteg érzést, felismerést, megtapasztalást és információt kaptam a betegségemmel kapcsolatban. A felépülőház és az onnan kikerült társaim folyamatosan bővülő közössége erős támasza a józanodásomnak.
Az életemben az egyik legfontosabb változás, hogy aktív időszakomban a megoldhatatlannak tűnő problémák elől az alkoholhoz menekültem, a felépülésben viszont már józanul igyekszem megoldani a feladatokat.
Hálásan köszönöm, hogy több, mint három éve szabad nem innom.
Öleléssel:
Gábor /48/ józan-alkoholista